Egy lélek vagyok, ahogy Te is.
Úton járok, ahogy Te is.
Az útjaink időről időre keresztezik egymást, hisz a lélek lételeme a kapcsolódás.
Meglátásom szerint minden ember legfőbb problémája itt a földi síkon a kapcsolatok elcsúszásából adódik. Sérüléseket szerzünk vagy épp mi bántjuk a másikat, és a lélek minduntalan arra törekszik, hogy a másikkal való kapcsolatát rendezze. Addig járja be ugyanazokat a köröket, ugyanazokban a kapcsolódásokban akár életeken át, míg meg nem születik az érintett lelkekben a megértés, a megbocsátás és amíg nem tud teljese mértékben áramolni a lelkek között a feltétel nélküli szeretet.
Számomra a lélek útját a tarot nagy arkánum lapjai szimbolizálják a leginkább kézzelfogható módon. A tarot egyes állomásain a lélek is átmegy, nem egyszer, nem kétszer, és hogy valójában hányszor, az csakis rajtunk múlik. A leszületést megelőzően tervet készítünk a következő testetöltési időszakra, ugyanakkor ez a terv mint egy tortaszelet illeszkedik abba a fejlődési “útvonaltervbe”, melyet a lélek a megszületésétől fogva bejár.
Hogy végül milyen fejlődési ívet jár be a lélek egy adott leszületésen belül vagy egy-egy nagyobb ciklus alatt, az nagy mértékben függ attól, mekkora hittel és alázattal tekintünk feladatainkra, észrevesszük-e a kézzelfogható vagy épp a láthatatlan szférákból érkező jeleket, élünk-e a sors által felkínált lehetőségekkel, merünk-e áramlásban lenni, döntéseinket szívből vagy egoból/ösztönből hozzuk-e meg, mekkora elfogadással és megértéssel vagyunk önmagunk és társaink iránt, felismerjük-e, ha hibázunk, azaz önmagunkat és/vagy másokat bántottunk, tudunk-e szívből megbocsátani és bocsánatot kérni, tudunk-e önzetlenül segíteni, adni, és milyen erények kialakításán vagy erősítésén fáradozunk.
Ahhoz, hogy a fentieket teljes mértékben megvalósítsuk, többnyire számos leszületést kell végigéljünk, arról nem is beszélve, hogy a szabad akarat törvénye alapján egy fejlődési ívet gyakorlatilag semmissé is tudunk tenni ártó szándékkal, konkrét tettekkel, negatív minták, programok működtetésével.
Ily módon igenis fontos minden egyes tettünk, gondolatunk, érzésünk, megnyilvánulásunk.
Van, hogy jelen életünk elakadásai korábbi életszakaszunkban történt eseményekből erednek. De ha figyelembe vesszük a lélek ciklusait, spirális fejlődési útját, biztosra vehetjük, hogy már a korábbi életekben megalapozzuk azt, hogy a jelenben milyen feladatokkal, nehézségekkel kell megküzdenünk.
Mindig is volt bennem egy ösztönös menekülés a keretek, szabályrendszerek elől, mégis sokáig léteztem ezek mentén.
És beláttam, ahogy gyermekkorban a keretek adják a kapaszkodót, a viszonyulási pontokat, úgy felnőttként is ez lehet az egymáshoz való alkalmazkodás, egymás mellett létezés alappillére.
Ma már ezt másként látom és amellett, hogy nem dúltam fel átlagosnak mondható életemet, nem váltam lázadóvá, mégis megérett bennem egy erő, ami mentén ha szükséges, szembeszállok, harcolok, védelmezek, segítek.
Nem ölelek mindenkit magamhoz, de azzal, hogy olyan dolgokat is meglátok, megérzek a másik emberrel kapcsolatban, amivel talán ő maga sincsen tisztában, nehéz esetekben könnyebbé válik az elfogadás
A segítő munkám során is a célom az, hogy az érintettekkel egy olyan szellemi szinten kapcsolódjunk, ahol “lecsupaszítva” a mindennapi játszmák sallangjaitól a lélek önmaga tud megnyilvánulni, történeteket mesélni, emlékeket mutatni, érzelmeket átadni.
Ez a kapcsolódás valójában semmilyen különleges képességet nem igényel egy mélyebb odafigyelésen, ráhangolódáson kívül. És ha a tiszta szándékot kinyilvánítjuk, az égi segítők támogatásával létrejön a kapcsolódás.
Ezt a fajta kapcsolódást minden esetben érzi az érintett személy, leggyakrabban az energetikai kezelés során számolnak be különféle testérzetekről.
Visszatérve hozzám, a segítő munka ugyan csak egy szelete az életemnek, de éppolyan nyitott szívvel és örömmel élem meg, akár az anyaságot vagy egyéb feladatokat.
Ha úgy érzed, hogy bizalmadba tudsz engedni, örömmel kísérlek az utadon, egy darabig…
Ahogy
egy anya is elengedi a gyermeke kezét, úgy a segítői munkában is cél az, hogy
az időszakos közös munkát követően újra visszataláljon mindenki az egyensúlyi
állapotba és rendíthetetlen bizalommal haladjon tovább az úton a céljai felé …